Érdekes, hogy miért ilyen hirtelen és miért ilyen gyorsan fogadták el
Joggal merül fel a kérdés, hogy kiknek állt érdekében a gyors cselekvés? Írja a THT hírlevele. Véleményük szerint a távhőszolgáltatók állhatnak a háttérben.
Érdemes lesz alaposan elolvasni és értelmezni a szövegezést.
Törvényességi felügyeletet kaptak a Társasházak, melyet az Ügyészség lát el.
Az Ügyészség a társasház szerveinek törvényes működését vizsgálhatja felül. Ha a törvényes működés másképpen nem biztosítható, akkor az ügyész bírósághoz fordulhat. Ebbe a körbe tartoznak például az alábbi kérdések:
- van-e a háznak érvényes Szervezeti-Működési Szabályzata
- a közgyülés összehivásánál és lebonyolitásánál betartják-e a törvényi előírásokat
- a közös képviselő megfelelő elszámolást nyújtott-e be a tulajdonosoknak a gazdálkodásról
- stb.
hirdetés_____________________________________________________________
Energiatudatos családi ház, ahogy Te megálmodod!
A Lélegző Falak Rejtélye
A hőszigetelés után penészesedni fog a családi házad fala, mert nem tud szellőzni?
Klikk ide az ingyenes e-book-hoz >>
___________________________________________________________
Az ügyész a törvényes működés biztosítása céljából közgyülést is összehívhat vagy, ha máshogy nem megy a működés, törvényességének ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.
A törvényes felügyelet megteremtése hosszú távon megelőzi a bírósági eljárásokat.
Segíti a törvényes jogalkalmazást és ezáltal a közös tulajdonú épületrészek biztonságos fenntartását, a vélt vagy valós jogviták szakértői közreműködéssel való rendezését, ami a közösség és a tisztségviselők azonos érdeke.
2009. szeptember 17. Elfogadta a parlament az új Társasházi törvény szövegét >>
Címkék: HIREK
Mikor lehet olvasni az új szöveget? Nagyon kíváncsi vagyok rá. Talán most könnyebb lesz az ember dolga, ha nem mennek rendben a ház dolgai.
Éppen ideje, hogy az öt-hat lakásos társasházakban harácsoló és tulajdonlási kórságban szenvedő másokat kirekesztő közös képviselők és tulajdonosok ne érezzék magukat biztonságban!
Kedves Tamás!
Igen, valahogy így… pontosabban fogalmazva legyen felelőségre vonás a rosszul végzet munka után. Ne kelljen ehhez összehívni egy lakógyűlést és ott bizonygatni, hogy mi a törvénytelen a társasház működésében vagy bírósághoz fordulni a maga összes költségével és várni a döntésre miután rengeteg pénzt kifizettünk.
Sajnálattal kellett tudomásul vennem, hogy az önkormányzati volt lakás tulajdonosai nem ismerik a társasházi törvényt. Azt hiszik, hogy a közös képviselő egy magasabb rendü lény. Pedig ugyan uy egy tulajdonostársunk, akik havi dijjal foglalkoztatunk. Mivel nem ismerik jogaikat, nem tanultak meg irányitani minden törvénytelen határozatait gondolkodás nélkül elfogadják. ezért tudnak visszaélni, szinte kiskirályként. Érdekükben szóló tulajdonost lehurogják, hülyének nézik, inkább kérdeznének és vitatkoznának. A közös képviselő a holdudvarával még kontrázik is rá. Ha egy tulajdonos elmegy a biróságra ezek a tyukperek évekig huzódnak, hiába nyer a tulajdonos már a házat nem tudja megvédeni, mert a biróság még sok esetben künyvszakértőt sem akar kirendelni,kérésre, nem időhuzás miatt a közös képviselő nem járul hozzá, szinte védik a közös képviselőt azzal, hogy a többség elfogadta a határozatot. Ha a többség elfogadta fizessen, de mért kell a kisebbségnek is a törvénytelenségben benne lenni. Akkor törölje az Alkotmány biróság a kisebbség jogos érdekét sértő passzust a társasházi törvényből, és akkor jön az ököl jog. Vagy ha a többség dönt, hogy megöljük a közös képviselőt határozat is születik, akkor fel vagyunk mentve a felelússég alól?Na ilyen az igazságszolgáltatás. Egyébként tisztelet a kivételnek.
Nagyon örülnénk ha végre a társasház tulajdonosoknak nem kellene éveket várni, hogy segítséget kapjanak.
Sajnos mi is évről-évre megszenvedjük a közös képviselő és a SZVB önkényes intézkedéseit. Közgyűlési határozat nélkül kötött az egyik SZVB taggal gondnoki munkakör betöltésére szerződést, két és fél évig 2 liftügyeletest kellett fizetnünk, nem kapunk a törvény szerinti tételes elszámolást a kiadásokról. Nem tudjuk melyik lakásban vagy közös helyiségben milyen munkát mennyiért végeztek. Nem ad tájékoztatást melyik ingatlanra jegyeztek be jelzálogot, pedig minden közgyűlése megkapja a megbízást, hogy a tartozókkal szemben itézkedjen. A közös képviselő váltással is próbálkoztunk, de a gondnok anyi meghatalmazást kap, hogy ez nem sikerül.
Talán könnyebb lesz a tulajdonosok dolga, ha megszületik az új törvény, és előbb kaphatnak segítséget.
Talán ha a tisztelt lakástulajdonosok problémáikat nem a folyosón tárgyalnák ki, hanem a megfelelő fórumon, akkor talán kevesebb feszültséggel kellene dolgozniuk a közös képviselőknek.
Tudniuk kellene azt is hogy joguk van napirendi pontot javasolniuk, még a közgyűlés kiírása előtt. Ugyanis a közgyűlésen csak a meghirdetett napi rend szerint lehet döntést hozni.
Egyébbként a közgyűlésen mindenk tulajdonos élhet szavazati jogával, ha azon részt vesz
A mi társasházunkban, állítólag szomszédokkal kapcsolatos problémák miatt ( épületkárosodás az építkezés kapcsán, kémény problémák ) másfél éve nincs használatbavételi engedély, csak elő alapító okirat van, azon a tulajdonos a kivitelező, nincs földhivatali bejegyzés. Ennek ellenére a kivitelező élve szerződésben kikötött jogával házkezelői szerződést kötött és összhívatta az alakuló közgyűlést, aminek jegyzőkönyvét egy hónap elteltével sem kaptuk meg, a kijelölt közös képviselő munkájának semmi nyomát nem látjuk. Ugye egy ilyen ügy az ügyészségre tartozik?
Kedves Tamás!
Az én értelmezésem szerint bármilyen törvénytelenség felmerül, a társasház jogi működésével kapcsolatban ezentúl nem kell bírósághoz fordulni, hanem a kijelölt felügyeleti szervhez. De hangsúlyozom, én építőmérnök vagyok nem jogász. Én is, mint lakástulajdonos olvastam el az új jogszabályt. Mindenféleképpen kérdezzen meg egy ügyvédet.
Üdvözlettel:
Peer András
Az alábbi kérdésem lenne:
Ha a közgyűlési meghívóban nem volt benne egy napirendi pont konkrét leírása, akkor lehet-e hivatkozni arra, hogy az utolsó napirendi pontba az “egyebek”-be tartozott a kérdés és a 12 lakóból a 4 jelenlévő szavazata határozatképes-e? Ez még az új társasházi törvény kihirdetése előtt történt.
Válaszukat köszönöm
Kedves András!
Nem vagyok jogász. Ezért csak saját véleményemet és tapasztalatomat tudom megosztani Önnel.
Ismereteim szerint napirendi pontban előre meg nem határozott kérdésben nem lehet határozatot hozni. A közgyűlésen utólag felvenni napirendi pontot nem lehet. Véleményem szerint az – egyéb – kategóriába lehetőség van megbeszélni kérdéseket de döntést hozni, főleg egy nagyobb horderejű ügyben nem lehet.
Javasolom önnek, hogy pontos és jogilag megalapozott válaszért keressen meg egy jogászt. Ha nem áll módjában ezt megtenni akkor javasolom, hogy kérje ki a véleményét a LOSZ-nak vagy a lakhelye szerinti társasházak érdekszövetségnek. Én a veszprémi érdekképviseletet ismerem. Őket is meg lehet keresni: Társasházak Veszprémi Egyesülete, címük: 8200 Veszprém, Kossuth L.u 10/201, telefon: 88-421 197, e-mail: vasstibor940@chello.hu
Üdvözlettel:
Peer András
Nem találtam, vagy lehet, hogy nem jól értelmezem a dolgokat, nem vagyok jogi végzettségű. Egy 12 lakásos újépítésű sorházban lakom. Még nincs társasház alpítva. Mi van akkor, ha 1 esetleg 2 lakó nem akarja, hogy társasház legyen az ingatlan. Megakadályozhatja-e ezt a többségi akaratot? Ha jól értelmezem, akkor a jog 2 lakás után előírja a társasházzá alakulást.
Tisztelt Szerkesztők!Tulajdonkép számvizsgáló-tagként arra vagyok kiváncsi,hogy milyen trükkökkel próbálkoznak a szabályt,Törvényeket sértő közösképviselők!Az Új Társasházi Törvény-t olvasva sokmindenre választ kaptam,de még sok nyitott kérdés maradt!Tisztelettel:Bakos Gyula
Üdv Mindenkinek!
Lehet, hogy én vagyok nagyon figyelmetlen, de képtelen vagyok megtalálni az új TH-i törvény szövegét. Tudna valaki segíteni egy link küldésével?
Köszönettel:
Tamás
Tisztelt Szerkesztők!
Intéző Bizottságunk mindenféle megfélemlítéssel és nem éppen törvényes eszközökkel akarja megakadályozni a közösség több mint 10%-nak kérését mivel az éppen az Ő leváltásukról szól.
1. Ilyen, hogy minekután 2x leszavaztuk a költségvetésüket harmadszorra augusztusban kitalálták (a közgyűlés megkezdésének elötti aláíráskor), hogy a házastarsáknak, ill. a lakásban lakó összes tulajdonosnak keresztbe-kasul meghatalmazást kell adni egymásnak.Így érték el, hogy azon a kgy-n (mivel Ők így hoztak meghatalmazásokat is) mindent meg tudtak szavazni.
Törvényes volt-e az eljárásuk?
2. Lehet-e augusztusban visszamenőleg májusig közösköltséget emelni (ráadásul majd 16%-t) és azt úgy kezelni, mintha mindig annyi lett volna a klt. és közölni a tulajdonosokkal, hogy igen magas hátralékuk van a fizetésben?
3. Felvenni a Lakástakarékpénztári megtakarítást, illetve munkákat megrendelni azelőtt mielőtt még a kgy. egyáltalán tárgyalta volna ezt a kérdést?
Elnézést, de még nagyon sok kérdésem lenne, de egyenlőre ezek azok a legfontosabbak amire nagyon kérem Önöket, hogy sűrgősen válaszoljanak a lehetőségekhez képest.
Köszönettel Majorszky Klára
Kedves Klára!
Nagyon összetett a kérdése. Pontos, kimerítő választ ebben az esetben csak egy jogász tud adni. Neki is mindenekelőtt meg kell ismernie a társasház Szmsz-ét és az alapító okiratát. Le kell legyen írva, hogy mire és mekkora összeget költhetnek közgyűlési határozat nélkül.
Üdvözlettel:
Peer András
Tisztelt Hozzászólók!
Éppen olyan problémák miatt, amelyeket Önök az előző hozzászólásokban is felvetettek, parneremmel – gazdasági tanácsadó cég – egy új szolgáltatást hoztunk létre, amely még a Társasház-törvény módosításában előírtakon túl is igyekszik a lakástulajdonosoknak, számvizsgáló bizottságoknak segítségére lenni. A társasházakban – felkérésre természetesen – jogi-gazdasági ellenőrzést tartunk és ennek alapján optimalizáljuk a működést jogi, pénzügyi értelemben (beleértve az adó- és járulékoptimalizálást is).
Erről itt olvashatnak: http://www.jogom.hu/egyoettmkoedes.html
és itt: http://www.vgkeconsulting.hu/?tart=szoveg&id=2&lang=hu&menu_id=2
Mindkét oldalon várjuk szíves megkeresésüket.
Üdvözlettel:
dr.Radnóti Angéla